A három királyság és más államok

A Gojoseonéra vége felé a törzsi államok egyesültek Mandzsúriában és a Koreai-félszigeten. Mandzsúria és Jilin területén, a Songhuajiang-folyó menti síkságon megalapították Buyeo-t. Buyeo lakosai gabonatermesztésből és állattenyésztésből éltek, lovakat is tartottak.

Szőrmét is készítettek. Az I. század elején királynak kezdték nevezni vezérüket, aktívan kereskedtek a környező országokkal, és Kínával is felvették a diplomáciai kapcsolatot. A III. század végére Buyeo összeolvadt Goguryeoval. A buyeói emberek minden év decemberében megtartották a Yeonggo nevű ünnepségüket, melynek során áldozatokat mutattak be a mennyeknek, együtt énekeltek, táncoltak, és a foglyokat is szabadon engedték.

A térségi konföderáció létrehozásával a királyság darabjaira hullott, de

Kőtábla Nagy Gwanggaeto királyhoz (Goguryeo, V. század) Nagy Gwanggaeto király Goguryeo19. uralkodója volt, birodalmát kiterjesztette Mandzsúriára és Szibéria tengeri tartományaira. Fia, Jangsu király 414- ben hatalmas kőtáblát (6,39 m magas, 37 tonnás) emeltetett apja sikereinek emlékére a mai kínai Jilin tartományban Jian területén. Az 1775 írásjelből álló felirat elmeséliGoguryeo megalapításának és területi kibővítésének történetét.
Kőtábla Nagy
Gwanggaeto királyhoz
(Goguryeo, V. század)

a Goguryeo-t és a Baekjét megalapítók büszkén tekintettek magukra Buyeo örököseiként. A Samguk sagi (A három királyság története) azt állítja, hogy a Kr. e. 37-ben a Goguryeo-t megalapító Gojumong eredetileg Buyeo-ból származott.

Goguryeo a Baekdusan nevű hegy és az Amnokgang (Yalu)- folyó mentén virágzott fel. A királyság megalapítása után sorra igázta le a környék kisebb államait, és fővárosát az Amnokgang közelébe, Gungnaeseongba (Tonggu) helyezte át.

Goguryeo háborúk sorával elűzte a Han dinasztiához hűséges frakciókat, és kiterjesztette területét nyugaton egészen a Liaodongig és keleten a Koreai-félsziget északi területeiig. Goguryeo erős állammá vált, uralma alá hajtotta Mandzsúriát és a Koreai-félsziget északi részét.

A Koreai-félsziget keleti partján volt még néhány kisebb állam, mint Okjeo és Dongye (a mai Hamgyeong-do és Gangwon-do északi része). Félreeső elhelyezkedésük miatt lassan fejlődő államok voltak. Okjeo sóval és hallal adózott Goguryeo uralkodóinak.

Dongye lakosai egy Mucheon nevű áldozati rítust tartottak minden év októberében, énekkel és tánccal építették a közösséget. Különleges portékájuknak számított a dangung nevű íj és a gwahama, ami elég kisméretű ló volt ahhoz, hogy a gyümölcsfák alatt kényelmesen átférjen. Okjeo és Dongye szintén Goguryeo részévé váltak.

Gojoseon déli területeit több kisebb állam szállta meg, pl. Mahan, Jihan és Byeonhan. Mahan 54 kisebb állam szövetségéből állt (összesen 100.000 háztartással), és a mai Gyeonggi-do, Chungcheong-do és Jeolla-do tartományok területén helyezkedett el.

A három királyság és Gaya (V. század)
A három királyság és Gaya (V. század)

Byeonhan a mai Gimhae és Masan helyén terült el. Jinhan a mai Daegu and Gyeongju területein feküdt. Byeonhanban is és Jinhanban is nagyjából 40.000-50.000 háztartás volt.

A három kisállamot együttesen Samhan (a három Han állam) néven is ismerték. A samhaniak májusban és októberben tartottak szertartásokat. Ilyenkor összegyűltek, ettek, ittak, énekeltek és táncoltak.

A vaskori kultúra terjedésének és a mezőgazdasági ismeretek fejlődésének időszakában, Mandzsúriában és a Koreai-félszigeten alakultak ki az olyan erős államok, mint Goguryeo, Baekje és Silla.


Goguryeo


A három királyság közük Goguryeovolt az első, amelyik szuverén országgá küzdötte fel magát. Az I. század végén terjeszkedni kezdett, majd a II. század alkonyán királyközpontú társadalommá formálódott. A korai IV. században a goguryeo-i Micheon király kiűzte a Han dinasztiához hűséges frakciókat a Koreai-félszigetről.

Vadászjelenetek festménye a Táncosok sírjában (Goguryeo, V. század) Goguryeo népének dinamikus vadászmódszerei (Kr.e. 37-Kr.u. 668)
Vadászjelenetek festménye a Táncosok sírjában (Goguryeo, V. század). Goguryeo népének dinamikus vadászmódszerei (Kr.e. 37-Kr.u. 668)

372-ben, Sosurim király uralkodásának második esztendejében Goguryeofelvette a buddhizmust, valamint törvénykönyvet vezetett be a megfelelő uralkodási rendszer megalkotásához. Ekkor alapították meg a Taehak nevű konfuciánus oktatási intézményt is.

Sosurim fia voltNagy Gwanggaeto király, aki elűzte a khitan, sushen, és dongbuyeo törzseket, és kiterjesztette hatalmát Mandzsúriára. Délen több Baekje erődöt is elfoglalt, valamint Sillát is kisegítette a Wako betolakodók kiűzésével.

Gaya aranykoronája A koronát Goryeongban (Gyeongsangbuk-do) találták. Jellegzetessége a függőleges díszítés és a faragott jáde függők
Gaya aranykoronája
A koronát Goryeongban (Gyeongsangbuk-do) találták. Jellegzetessége a függőleges díszítés és a faragott jáde függők

Baekje


A Baekjeállamalakulatot Kr.e. 18-ban a Hangang-folyó mentén élő, Buyeo-ból és Goguryeo-ból származó emberek és más bevándorlók alapították. A III. század közepére, Goi király uralkodása alatt a királyság teljes ellenőrzés alá vonta a Hangang-folyó menti területeket, és a fejlett kínai kultúra átvételével erős kormányzati rendszert alakított ki.

A IV. század közepére Geunchogo király elfoglalta Mahant, és kiterjesztette területét a mai Jeollanam-do déli partjáig. Az északi határ mentén Baekje összetűzésbe kerültGoguryeoval a mai Hwanghae-do feletti uralomért. Baekje a déli Gaya Királyság felett is ellenőrzést gyakorolt.

Akkoriban Baekje területéhez tartozott a mai Gyeonggido, Chungcheong-do, Jeolla-do, Nakdong-folyó középső része, Gangwon-do és Hwanghae-do.


Silla


Silla Jinhan egyik kisállamából, Sarogukból származik. Királyságként alapították Kr.e. 57-ben a mai Gyeongju és más régiók akkori lakosai. Park, Seok és Kim családnevűek váltották egymást a trónon. A királyság IV. századra elfoglalta a Nakdonggang nevű folyótól keletre eső területeket.

Naemul király uralkodása alatt engedélyezte a goguryeo-i csapatok Sillában állomásozását a Wako betolakodók kiűzése érdekében. Silla goguryeo-i közvetítéssel vette át a kínai kultúrát.

A Nakdonggang alsó részénél található Byeonhanban a Geumgwan Gaya vezetésével megalakult a Gaya konföderáció. A szövetség saját vaskultúrát fejlesztett ki, és jelentős befolyást szerzett a Nakdonggang menti területek felett.

Gaya kisállamai korán kezdték a rizstermesztést, és aktív kereskedelmet tartottak fent a japán Wa-val és Lelanggal, kihasználva a helyben öntött vasat, és a kényelmes tengeri útvonalakat.


A három királyság egyesítése Silla alatt


Aranyozott bronzfüstölő Baekje-ből (VI. század) Ez az értékes tárgy nagy segítséget nyújt a kutatók számára, hogy jobban megismerhessék a baekje-i termelési készségeket, kézművességet, művészi kultúrát, vallást és eszméket. (forrás: Koreai Nemzeti Múzeum)
Aranyozott bronzfüstölő
Baekje-ből (VI. század)

Az V. században a Koreai-félsziget mindhárom királysága (Goguryeo, Baekje és Silla) elkötelezte magát a terjeszkedés mellett a királyközpontú uralkodási intézményrendszer alapján.

Gwanggaeto király fia, Jangsu 427-ben Pyeongyangba helyezte át Goguryeo fővárosát. Elfoglalta Hanseongot (a mai Szöult), Baekje fővárosát, és a Hangang-folyó mentén egészen a mai Jungnyeong-hágóig (Danyang and Yeongju) és Namyang-myeonig (Gyeonggi-do) terjeszkedett.

E területi terjeszkedésnek köszönhetően Goguryeo olyan hatalommá vált, amivel számolni kellett Északkelet-Ázsiában. A Goguryeo által elfoglalt Hangang-menti területek feladása után Baekje 475-ben Ungjinba (a mai Gongju) helyezte át fővárosát. Baekje igyekezett megerősödni, hogy visszaszerezze elvesztett területeit.

Dongseong király a Sillával való szövetsége megerősítésével szembe került Goguryeo-val. Muryeong király megerősítette a helyi fennhatóságot a jólét megalapozásának érdekében.

Muryeong király fia, Seong király Baekje fővárosát áthelyezte Sabiba (a mai Buyeo), hogy megreformálja az uralkodói rendszert, illetve a Sillával szövetkezve visszaszerezte a Hangang-menti területeket.

Ami Sillát illeti, Jijeung király uralkodása alatt Saroguk megváltoztatta a nevét Sillává, megreformálta a politikai rendszerét, és átszervezte a közigazgatási területeit, a fővárost is beleértve. Jijeung király 512-ben beolvasztotta Usangukot (a mai Ulleungdo és Dokdo) Sillába.

Beopheung király új törvényeket hozva megszilárdította az uralkodói rendszert, kiszabta a hivatalos köpenyekre való szabályokat, és a buddhizmust állami vallássá tette. Geumgwan Gaya területeit pedig irányítása alá vonta.

Jinheung a Hwarangdo-t országos szervezetté szervezte át, és jelentősen megnövelte az ország területeit. Pekcsétől Hangang-menti területeket foglalt el, leigázta a goryeongi Dae Gayát, Nakdonggang menti területeket is elcsatolt, és a keleti part mentén egészen Hamheungig terjeszkedett.

612-ben a Sui Kína, ami egyetlen állammá egyesítette Kína területeit, több mint egymillió fős hadsereggel megtámadta Goguryeo-t.

Nagy Seongdeok király szent harangja (egyesült Silla, VIII. század) A 18,9 tonnás harang a legnagyobb az országban. Más néven Emille harangként is ismerik.
Nagy Seongdeok király
szent harangja (egyesült
Silla, VIII. század)
A 18,9 tonnás harang a
 egnagyobb az országban. Más néven Emille harangként is ismerik. (Gyeongju Nemzeti Múzeum)

A goguryeo-i Eulji Mundeok tábornokkal vívott harcban a kínai betolakodók java a Salsuba (mai nevén a Cheongcheongang nevű folyó) veszett. A Sui dinasztia hatalmas veszteséget szenvedett a hadjárat alatt, végül 618-ban a Tang dinasztia leigázta. A Tang Kína is sokszor megtámadta Goguryeo-t, de minden alkalommal kudarcot vallott.

Mindeközben Baekje is folyamatosan támadta Sillát. Silla sikertelenül kérte Goguryeosegítségét, de a Tang Kínával kötött szövetségével megszállta Baekjét.

A silla csapatok élén Kim Yu-sin legyőzte a Gyebaek vezette baekjei elit osztagot Hwangsanbeolban, majd Baekje fővárosába, Sabiba nyomult. A Tang kínai csapatok pedig a Geumgang-folyó torkolatán keresztül szállták meg az országot. Végül 660-ban Baekje megadta magát a Silla-Tang erőknek.

Ezt követően a Silla-Tang csapatok megtámadták Észak- Ázsia egykori leghatalmasabb királyságát, Goguryeo-t. Az ország felélte tartalékait a két kínai dinasztia ellen vívott, két nagykiterjedésű háborúban, és 668-ban Goguryeo elesett.

M iután a Sillával kötött szövetsége segítségével meghódította Baekjét és Goguryeo-t, a Tang Kína megkísérelte a fennhatósága alá vonni az egész Koreai-félszigetet, Sillát is beleértve. Silla fellázadt a Tang csapatok ellen, és legyőzte annak hadiflottáját a Geumgang-folyó torkolatához közeli Gibeolpóban. A Tang kiűzése a félszigetről fontos szempont lett a Koreai-félsziget 676-os egyesítésénél.


 



szöveg és képek forrása: Tények Koreáról (2016, Kiadó: A Koreai Kulturális és Információs Szolgálat)