Az ország történetének kezdetei

Történelem előtti idők – Gojoseon

A koreai nép története 700.000 évvel ezelőtt, Mandzsúriában és a Koreai-félszigeten kezdődik az első emberek letelepedésével. A paleolitikum embere állatszarvból és pattintott kőből készült eszközöket használt. Jellegzetes őskőkori helyszínek a Sangwonban (Pyeongannam-do) található Geomeunmoru barlang, a Yeoncheonban (Gyeonggi-do) a Jeongok-ri, a Gongjuban (Chungcheongnam-do) a Seokjang-ri és a Cheongwonban (Chungcheongbuk-do) a Durubong barlang. A félsziget első lakosai csoportosan vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak.

Koreában a neolitikum Kr. e. 8.000 körül kezdődött. Az emberek mezőgazdálkodásba fogtak, gabonaféléket termesztettek, mint pl. a köles, valamint csiszolt kőeszközöket használtak. Az emberek végleg letelepedtek, és nemzetségalapú társadalmat formáltak.

Fésűmintás edény E tárgyat a jellegzetes neolitikumi lelőhelyen, a szőuli Amsa-dongban találták.
Fésűmintás edény
E tárgyat a jellegzetes neolitikumi lelőhelyen, a szöuli Amsa-dongban találták.

Az emberek őrlőkövekkel csiszolták eszközeiket. A neolitikum egyik legjellemzőbb jellegzetességei a fésűmintás agyagedények, melyekből sok leletet találtak a Koreai-félszigeten, például a szöuli Amsa-dongban, a pyeongyangi Namgyeongban és a gimhaei Suga-riben.

A Koreai-félszigeten a bronzkor Kr. e. XX. században kezdődött, Mandzsúriában pedig a Kr. e. XV. században. Bronzkori lelőhelyeket találtak a kínai Liaoning és Jilin tartományokban, illetve a Koreai-félszigeten is.

A bronzkori kultúra fejlődése nagy hatással volt a nemzetségalapú társadalomra. A legerősebb nemzetségek vezetői összefogtak, és egy közös nemzetséget hoztak létre, majd ezek a csoportok korai államokká fejlődtek.

A Gojoseon megalapításában központi szerepet betöltő törzsek, vagyis a koreai nép ősei a Mennyei királyt tisztelték, vagy a medvéket bálványozták.

A két frakció főpapja és politikai vezére közös megállapodás szerint Dangun Wanggeom lett. Gojoseonegy független kultúrát hozott létre a Daedonggang nevű folyó mellett a kínai Liaoningben. A Kr. e. III. században Bu király és Jun király megerősödött királyságot hagytak fiaikra. Stabil uralkodói rendszert építettek ki, melyet helytartókkal és katonatisztekkel erősítettek meg.

A Kr. e. III. század vége felé Kínában a Qin dinasztiát felváltotta a Han dinasztia, nagy társadalmi felfordulást okozva ezzel. Sok 185 ember délre vándorolt Gojoseonba. Az ő vezérük Wiman volt, aki Kr. e. 194-ben trónra lépett, és uralkodása alatt kiterjesztette Gojoseon határait.

Ekkorra Gojoseonbelépett a vaskorba, továbbfejlesztette a mezőgazdaságot és a kézművességet, és növelte haderejét. Kína és a Koreai-félsziget közötti köztes kereskedelmi pontként igyekezett hasznot húzni.

Ez Gojoseonés a Han Kína közötti összetűzéshez vezetett. A Han hatalmas szárazföldi és vízi sereggel megtámadta Gojoseont, ami dacosan ellenállt a támadásoknak, és fényes győzelmet aratott a háború kezdeti szakaszában. Azonban a főváros, a Wanggeomseong erőd Kr. e. 108-ban elesett, és ezzel összeomlott Gojoseonis.

Dolmen

A világ hét csodája közé tartozik többek között a gízai nagypiramis, a kínai nagy fal és a Stonehenge Angliában. A Koreai-félszigeten szétszórtan található dolmeneket kedvezően hasonlíthatjuk hozzájuk.

Dolmen park Suncheonban
Dolmen park Suncheonban

Először is a Koreai-félszigeten több mint 36.000 dolmen található, ami nagyjából a felét teszi ki a világon fennmaradt összes ilyen építménynek.

Másodszor, a dolmenek feltárásakor sokféle leletet találtak, pl. emberi csontokat, kő-, jáde – és bronztárgyakat. A leletek kutatása során szőmos kérdés merült fel: Kik építették a dolmeneket? Mikor és hogyan? Milyen életmódjuk lehetett az építőknek?

Mandolin (bipa) alakú bronztőr (Gojoseon) Lelet a bronzkorból, melyről úgy vélik, hogy fegyver vagy éldozati eszköz lehetett.
Mandolin (bipa) alakú bronztőr (Gojoseon)
Lelet a bronzkorból, melyről úgy vélik, hogy fegyver vagy éldozati eszköz lehetett.

Harmadszor, csak találgathatunk, hogyan és honnan szállították ide a köveket, és miféle szakértelemre volt szükség a dolmenek megépítéséhez.

A múltban a koreaiak kétféle csoportra osztották a dolmeneket: az asztal formájú északi típusúak a Hangang folyótól északra találhatóak, a go-tábla formájú déli típusúak pedig attól délre.

Asztal formájú dolmen a ganghwai Bugeun-riben
Asztal formájú dolmen a ganghwai Bugeun-riben

Azonban az észak-déli típusú megjelölést elvetették, miután találtak go-tábla formájú dolmeneket a Hangang folyótól északra, és asztal formájú dolmeneket délre is. Eközben a tudósok újabb típusokat adtak hozzá a besorolási rendszerhez.

A dolmenekre gyakran sírokként tekintenek, de ez nem állítható teljes bizonyossággal. Yi Gyu-bo, a XII. századi Goryeo neves tudósa a következőket jegyezte fel: “Azt beszélik, hogy a dolmeneket a szentek helyezték el az ősi időkben. Valóban csodálatos módszer (az, hogy az ember ilyen formába képes rendezni a sziklákat).”

A XX. század elején az amerikai misszionárius, Horace Grant Underwood azt állította, hogy sírok helyett valószínűleg a föld isteneinek szánt áldozati szertartásokhoz építették fel a dolmeneket. A koreai néprajzkutató Son Jin-tae egy népmesére hivatkozik, melyben a dolmeneket a boszorkányok házának tartják (a Mago halmeoni helyi legendája).

Amíg Japánban vagy Kínában (Mandzsúria kivételével) csak elvétve lehet találni, addig a Koreai-félszigeten ezrével látni dolmeneket. Több ezer évvel ezelőtt épültek, de a folyamat megszakadt valamikor az időszámítás kezdete előtt.

Temérdek megoldatlan rejtély övezi a dolmeneket, mint például az, hogy miért található olyan sok belőlük a Koreaifélszigeten, Északkelet-Ázsiában. Illetve van-e kapcsolatuk az Európában és Indiában talált hasonló építményekkel.

2000-ben a UNESCO elfogadta a dél-koreai kormány azon kérését, hogy a világörökség részeként jegyezze a ganghwai, hwasuni és gochangi dolmeneket. Ez is tanúskodik arról, hogy a kulturális antropológia szempontjából világszerte megnövekedett az érdeklődés irántuk.


forrás: Tények Koreáról (2016, Kiadó: A Koreai Kulturális és Információs Szolgálat)
képek forrása: ganghwa.go.kr, dolmenpark.kr, Koreai Nemzeti Múzeum