Dokdo-sziget története

A koreai kormány álláspontja, miszerint Dokdo (독도) Koreához tartozik, megingathatatlan. A sziget nyilvánvaló földrajzi és történelmi okokból és nemzetközi jogi alapon is mindig is Koreához tartozott.

4925991582_29a0b4ca3b_b

Földrajzi szempontból Dokdo egy a keleti partoknál található Ulleungdo-tól (울릉도) 87,4 km-re fekvő gyönyörű sziget. Egy a Joseon korszak kezdetén íródott, Sejong király (세종대왕) uralkodásáról összeállított királyi krónika az 1432-es évből így ír: „Usan (Dokdo) és Mureung (Ulleungdo) – e két sziget nincs messzi egymástól, s tiszta időben ellátni egyiktől a másikig”.

És valóban, napos időben Ulleungdo-ról nézve Dokdo az egyetlen sziget, ami szabad szemmel is látszik. Talán épp ezért a helyi lakosok régóta testvérszigetként tekintenek Dokdo-ra.

dokdo3
Sejong király uralkodása alatti földrajzi feljegyzések 1432-ből. A Kyujanggak tulajdona

A legújabb kutatási eredmények szerint nagy a valószínűsége, hogy Ulleungdo már az őskor óta lakott volt, azonban csak 512-ben említik először írásos feljegyzések, amikor is Shilla legyőzte az akkor még Usan-nak hívott apró királyságot. Az 1432-es királyi krónika Mureung-nek (무릉도, a mai Ulleungdo) és Usan-nak (우산도, a mai Dokdo) említi a területen található két szigetet, és a későbbi hivatalos kiadások 1451-ből, 1530-ból, 1770-ből, 1808-ból és 1908-ból is mind a régi nevével említik Dokdo-t. Ez a név egészen a 20. század elejéig folyamatosan használatban volt, s ebből is világosan látszik, hogy Dokdo évszázadok óta Koreához tartozik.

Sukjong király uralkodása idején, 1693-ban a japánok elrabolták Ahn Yong-bok-ot, egy koreai halászt. Az incidens kapcsán kirobbant Korea és Japán közti területi vita és az azt követő tárgyalások eredményeként a japánok számára megtiltották Ulleungdo-nál az átkelést, s ezzel megoldódott annak a kérdése, hogy Dokdo melyik országhoz tartozik. Később pedig a Meiji időszakba lépett Japán legmagasabb kormányhivatala, a Külügyminisztérium által kiadott 1877-es rendelet értelmében hatályba lépett az a Shimane prefektúra földtulajdoni jegyzékéhez kapcsolódó belügyminisztériumi előterjesztés, miszerint Takeshima (Ulleungdo) és Dokdo nem tartozik Japánhoz. Ezek is világosan mutatják, hogy Japánban is ismert volt az a tény, miszerint Dokdo nem volt és most sem japán terület.

dokdo1
41-es számú császári rendelet (1900). A Kyujanggak tulajdona

dokdo2
Lee Myeong-Rae, Gangwon tartomány kormányzója és Chuncheon város elöljárójának jelentése (1906);Uijeongbu város császári megbízottjának 3-as számú rendelete (1906). A Kyujanggak tulajdona

Az 1900-ban hozott 41-es számú császári rendelet Seokdo-t (석도), vagyis Dokdo-t Ulleungdo közigazgatási területébe sorolta. Mikor 1906-ban Ulleungdo kormányzója, Shim Heung Taek (심흥택), a japán Shimane prefektúra kormányzata és emberei alkotta kutatócsoporttól megtudta, hogy Dokdo-t japán területté nyilvánították, azonnal közleményben értesítette Gangwon tartomány (강원도) kormányzóját a hírről. Az 1900-as rendelet egyértelműen a Koreai Császárság területeként tünteti fel és kezeli a szigetet. Azonban a későbbi közleményt kézhez kapó akkori legmagasabb hivatalos szerv, az Uijeongbu-ban (의정부) működő kormány a sziget Japánhoz csatolását megalapozatlannak találta, és 1906-ban, a 3-as számú rendeletben újabb vizsgálatot rendelt el. Ebből világosan kiderül az akkori Koreai Császárság azon álláspontja, miszerint Dokdo koreai terület.

Ráadásul Japán az 1890-es évektől kezdődő északkelet-ázsiai hadjáratai során kitört orosz-japán háború (1904-05) ideje alatt a földtulajdonlással kapcsolatos törvényei között Shimane prefektúra 40-es számú hirdetményében 1905-ben megfosztotta Koreát a szigettől. Az így eljáró Japán megsértette Korea jogait, mikor az ősidőktől fogva egészen a Koreai Császárság megalakulásáig hosszú időn át Koreához tartozó Dokdo-t minden nemzetközi jogi alapot nélkülözően sajátjának titulálta.

1945-ben, a II. világháború végével a kairói nyilatkozat (1943) értelmében Japán elveszítette mindazon területeket, melyeket erőszakkal és kapzsisággal elvett, s a mindig is Koreához tartozó Dokdo ismét koreai területté vált. Ezenfelül a szövetséges erők a SCAPIN (Supreme Command for Allied Powers Instruction Note) 677-es közleménye értelmében elvették Japántól a háború alatt szerzett területek fölötti uralkodási és igazgatási jogot. Az 1951-es San Francisco-i békeszerződés megerősítette ezt, és azóta jogilag és gyakorlatilag is Koreáé a sziget. Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy Dokdo földrajzilag, történelmileg, és nemzetközi jogi szempontból is megszakítás nélkül koreai terület volt, és ma is az.

A Koreai Köztársaság kormánya Dokdo-t magától értetődően sajátjának tekinti, ezért a sziget tulajdonjogáról jelenleg nem kíván sem nemzetközi tárgyalás keretében, sem jogi úton vitába bocsátkozni. Bár a sziget Koreához tartozását tagadó véleményeket határozottan és mereven elutasítja, annak érdekében, hogy a nemzetközi társadalom is elfogadhassa álláspontját, a kormány a jövőben kész higgadtan, és eredményes intézkedésekre támaszkodva „nyugodt, ám határozott” tárgyalásokat folytatni.