A függetlenségi mozgalom

A gyarmati időszakban (1910-1945) a japánok kifosztották Joseon erőforrásait, és betiltották a koreai nyelvet. 1939-ben egészen odáig merészkedtek, hogy rendeletben előírták a helyiek számára, hogy mindenki változtassa meg a nevét japán stílusúra. Illetve a koreaiakat besorozták saját munkaerőnek, vagy a csendes-óceáni hadszíntérre katonának.

Korea kitartóan próbálta visszaszerezni függetlenségét. Titkos szer vezetekbe tömörültek, hogy országszer te harcoljanak a japánok ellen. Továbbá központokat alakítottak ki Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban a függetlenségi mozgalom részére.

1919 márciusában a koreai vezetők bejelentették a Függetlenségi Nyilatkozatot. Diákok és közemberek is csatlakoztak hozzájuk, országszerte tüntettek az utcákon. A mozgalom elterjedt , koreaiak tüntettek Mandzsúriában, Szibéria tengeri tartományaiban, az Egyesült Államokban, Európában és még Japánban is.

Az ideiglenes kormány vezetői Döntő szerepet játszottak az ideiglenes kormány sanghaji megalapítása óta, 1919 áprilisától egészen 1945 augusztusáig, az ország felszabadulásáig.
Az ideiglenes kormány vezetői

Az 1919-es függetlenségi mozgalmat követően a koreaiakat képviselő Shanghajban székelő Ideiglenes Kormány vezetői döntő szerepet játszottak az ideiglenes kormány megalapítása óta, 1919 áprilisától egészen 1945 augusztusáig, az ország felszabadulásáig. 209 szervezetet alapítottak Szöulban, Szibériában és Sanghajban. A Sanghajban megalapított Koreai Ideiglenes Kormány az ország első demokratikus kormánya volt. Modern alkotmányt hozott létre, valamint egy olyan politikai rendszert, melyben különválasztották a három alapvető (végrehajtói, törvényhozói és bírói) területet.

A koreaiak fegyvert is ragadtak a japánok ellen. Az 1920- as években több mint harminc függetlenségi katonai egység folytatott ellenálló tevékenységeket Mandzsúriában és Szibéria tengeri tartományiban.

1920 júniusábana kínai Jilin tartományban , Fengwutungban a Hong Beom-do vezette koreai függetlenségi katonai egység nagy vereséget szenvedett a japán csapatokkal szemben. Viszont 1920 októberében a mandzsúriai Helongxianban koreai önkéntesek Kim Jwa-jin vezetésével fényes győzelmet arattak. E győzelmet a koreaiak a cheongsalli csataként emlegetik.

1940-ben a koreai ideiglenes kormány (PGK) Chungqingban m e g szervezte a Koreai Felszabadító Hadsereget a Mandzsúriában szétszéledt szabadságharcosokat egyesítve.

A PGK hadat üzent Japánnak, és csapatokat küldött az indiai és a mianmari frontvonalakra, hogy a Szövetségesek oldalán harcoljanak. Néhány koreai fiatal speciális kiképzésben részesült az USA különleges alakulatai által, hogy felkészítsék őket a japán erők elleni harcra Koreában.

1945. augusztus 15-én eljött a koreaiak várva várt pillanata, az ország felszabadult a csendes-óceáni háború japán kapitulációjának köszönhetően.

Amerikai és szovjet csapatokat vezényeltek a 38. szélességi foktól délre és északra, hogy lefegyverezzék a Koreai-félszigeten maradt japán csapatokat.


szöveg és kép forrása: Tények Koreáról (2016, Kiadó: A Koreai Kulturális és Információs Szolgálat)