Goryeo

Goryeo (XI. század)
Goryeo (XI. század)

A VIII. század végére Silla meggyengült a nemesek közti hatalomért dúló belviszályban. A X. század végére a helyi frakciók legerősebbjei, mint Gyeon Hwon és Gungye megalapították saját rezsimjüket.

Intarziás szeladon váza felhő és daru motívumokkal (Goryeo, XII. század) A jáde zöld szeladonkészlet a Goryeo-korszak jellemző kerámiája. Az e tárgyakon található gyönyörű minták a felszínre vésett barázdákba helyezett fehér és fekete agyag berakással készültek. Az ilyen típusú intarziás minták elkészítéséhez egyedülálló tehetség szükséges.
Intarziás szeladon váza felhő és daru motívumokkal (Goryeo,
XII. század) A jáde zöld szeladonkészlet a Goryeo-korszak jellemző kerámiája. Az e tárgyakon található gyönyörű minták a felszínre vésett barázdákba helyezett fehér és fekete agyag
berakással készültek. .

892-ben Gyeon Hwon megalapította a Kései Baekjenevű királyságot, melynek Wansanju lett a fővárosa, és amely a mai Chungcheong-doés Jeolla-do területei felett uralkodott.

901-ben Gungye, a Silla királyi család tagja megalapította Kései Goguryeo-t, ahol a mai Gangwon-do és Gyeonggi-do felett uralkodott. Kiterjesztette területeit, megreformálta az uralkodói rendszert, és a fővárost Cheorwonba helyezte át. Az ország nevét pedig Taebongra változtatta.

Gungye a helyi vezetők elnyomásával, és a trón követelésével sokat vesztett népszerűségéből. 918-ban a songaki helyi vezető, Wang Geon elűzte Gungye-t. Wang Geon megváltoztatta az ország nevét Goryeo-ra, kijelentette, hogy az ország Goguryeo örököse, és a fővárost Songakba helyezte át. Goryeo ellenséges maradt a Kései Baekje királysággal szemben, de Sillával a pozitív elkötelezettség politikáját folytatta.

935-ben az Egyesült Silla békésen összeolvadt Goryeoval. A Kései Baekje vezetői közti belharc következtében Gyeon Hwon megadta magát Wang Geonnak. 936-ban a királyság végül megadta magát Goryeo-nak. Így Wang Geon egyesítette a Koreai-félsziget kései három királyságát.

Goryeo a konfucianizmust tette meg politikai ideológiájának, valamint hatékony oktatási rendszert alakított ki a Gukjagam (nemzeti felsőoktatási intézet) és számos hyanggyo (helyi magániskola) megalapításával. A buddhizmus is mély hatást gyakorolt a társadalom egészére.

A királyság elfogadó hozzáállást képviselt más vallásokkal szemben. Erről tanúskodik a Yeondeunghoe (a lótuszlámpa ünnepe) és a Palgwanhoe (a nyolc fogadalom ünnepe), melyek a népi vallások és a buddhizmus elegyei voltak.

Goryeo több országgal, köztük a Song Kínával is élénk kereskedelmet ápolt. Sok kereskedő érkezett Kínából, Közép- Ázsiából, az arab országokból, Délkelet-Ázsiából és Japánból Byeongnandóba, ami a főváros, Gaeseong elővárosának számított. A Song kínai kereskedők szatént, selymet és gyógynövényeket árultak, míg Goryeo kereskedői kenderszövetet és ginzenget. Elefántcsontot, kristályokat és borostyánt Arábiából importáltak. E korszakban alakult ki Goryeo nevéből Korea.

Goryeo királysága csodás kultúrát hozott létre. A jáde zöld porcelánon látható intarziás mintázat olyan művészeti teljesítményről tanúskodik, amely az egész világon páratlan volt a korában.

A szintén ebben az időszakban készült Tripitaka Koreana (a Tripitaka koreai gyűjteménye, 81.258 db faklisébe faragott buddhista írás) a fadúcos nyomtatási technológia csúcsteljesítménye , bemutatja a buddhista kultúra lényegét. Goryeo időszakában találták fel a világ első fémklisés nyomtatási eljárását is.

A vonatkozó feljegyzések szerint a goryeoiak Gutenberg Jánost több mint 200 évvel megelőz ve találták fel a mozgatható fémbetűs nyomtatási módszert. 1377-ben, 78 évvel megelőzve Gutenberg 1455-ös Bibliáját, kinyomtatták a Jikji (a nagy buddhista szerzetesek zen tanításai) c. könyvet. A Jikji-t a Francia Nemzeti Könyvtárban őrzik, és 2001-ben regisztrálták a Világ Emlékezete programban.

Jikji (1377), a legrégebbi fennmaradt, mozgatható fémbetűs nyomtatással készült szöveg
Jikji (1377), a legrégebbi fennmaradt, mozgatható fémbetűs nyomtatással készült szöveg

Háború a mongolokkal


A XIII. század elején Kínában hirtelen megváltozott a helyzet. A mongolok meghódították a kínai Jin dinasztiát, és befolyásukat a Koreai-félszigetre is kiterjesztették.

A mongolok hét alkalommal szállták meg Goryeo-t 1231 és 1259 között. A támadások visszaverése érdekében Goryeo áthelyezte fővárosát Ganghwába. Még a közemberek és a rabszolgák is harcoltak a betolakodókkal.

1259-ben a két ország békeszerződést kötött. Kínában a mongolok alapította Yuan dinasztia elfogadta Goryeo 6 békefeltételét, köztük a Goryeo dinasztia fennmaradásának garanciáját, és a mongol csapatok azonnali kivonulását a Koreai-félszigetről. A békeszerződés annak eredménye, hogy Goryeo kitartóan ellenállt a mongolok hódító terveinek.

A békeszerződés ellenére egyes Goryeo csapatok tovább harcoltak, műveleti bázisukat előbb Jindóba, majd Jejudóra helyezve. 1273-ig folytatták a harcot.

Az világ akkori leghatalmasabb ereje, a mongolok ellen vívott 42 éves honvédő háború a koreaiak kitartásáról és rettenthetetlen szelleméről tanúskodik. Azonban az ország területeit feldúlták, és az emberek élete is tönkrement a háború hosszú évei alatt.

A mongolok számos ér tékes kulturális örökséget elpusztítottak, köztük a Hwangnyongsa templom kilencszintes pagodáját.

Szöveg és képek forrása: Tények Koreáról (2016, Kiadó: A Koreai Kulturális és Információs Szolgálat)