Joseon

A XIII. század vége felé Goryeo-nak külső és belső problémákkal is szembe kellet néznie: a nemesség körében dúló hatalmi harccal, és a portyázó, vörös turbános Wako kalózokkal. Akkoriban Yi Seong-gye tábornok nagy népszerűségnek örvendett a külföldi betolakodók kiűzésénél játszott szerepében. A tábornok megdöntötte Goryeo-t, és új dinasztiát alapított Joseon néven.

Joseon (XV. század)
Joseon (XV. század)

Taejo néven Joseon első uralkodójaként Hanyangot (a mai Szöul) választotta fővárosnak. A feng shui elvei szerint kedvező hely volt az új dinasztia központjának. Elrendelte a Gyeongbokgung palota, a Jongmyo szentély, valamint utak és piacok megépítését. A Koreai-félsziget közepén található új főváros könnyen megközelíthető volt a Hangang-folyón keresztül, ami keresztül folyt a város szívén.

A harmadik király, egyben a dinasztia alapítójának fia, Taejong király jelentősen hozzájárult a kormányzási rendszer megerősítéséhez. Az új rendszer keretében meghozta a Hopae törvényt, amivel minden lakos nyilvántartásba került. Valamint megalapított hat minisztériumot, a személyi nyilvántartási, a pénzügyi, a diplomáciai, a védelmi, az igazságügyi és a közmunkaügyi minisztériumokat.

Taejong fia, a negyedik uralkodó, Sejong király az országot a politikai, társadalmi és kulturális felvirágzás korszakába vezette. A Jiphyeonjeon (Kiválóságok Csarnoka) erős és hatékony irányelveket dolgozott ki.

Sejo, Yejong és Seongjong királyok uralma alatt összeállították a Gyeongguk daejeont (nemzeti törvénykönyv) azzal a céllal, hogy egy hosszan tartó uralkodói rendszert alkossanak meg.


A hangeul megalkotása


A koreaiak évszázadokon át a kínai írásjeleket vették alapul ábécéjükhöz és írásrendszerükhöz. A kínai írásjeleket használó idu és hyangchal, az írott és a beszélt szavak rendszere bár sokat fejlődött, mégis sok kívánnivalót hagyott maga után.

1443-ban, Sejong király felügyeletével kidolgozták a hangult (koreai ábécé), majd három évvel később, 1446- ban megismertették a néppel. A koreai ábécé betűinek formái az emberi hangképző szervek kiejtés közbeni formáin alapul. Tudósok egész sora állítja azt, hogy a hangeul a világ legtudományosabb és legkönnyebben megtanulható írásrendszere. Tény, hogy sokat segített a közember és a kormány közti kommunikáció fejlesztésében, és döntő szerepet játszott a kulturálisan fejlett ország alapjainak lefektetésében.


A tudományos technika fejlődése

Angbuilgu (Joseon, XVIIXVIII. század) Az idő és az évszakok változásait is nyomon követő napóra (balra) (forrás: Koreai Nemzeti Palotamúzeum) Csapadékmérő (Joseon, XVIII. század) A Seonhwadangból származó csapadékmérő Daeguban (jobbra)
Angbuilgu (Joseon, XVIIXVIII. század)
Az idő és az évszakok változásait is nyomon követő napóra (balra) (forrás: Koreai Nemzeti Palotamúzeum)
Csapadékmérő (Joseon, XVIII. század)
A Seonhwadangból származó csapadékmérő Daeguban (jobbra)

A Joseon-korban az ország jelentősen fejlődött a tudomány és a technika terén. A Jagyeongnut (vízóra), az Angbuilgut (napóra) és a Honcheonuit (armilláris gömb) egyaránt a dinasztia korai periódusában találták fel. Ekkor használtak a világon elsőként csapadékmérőt. Továbbá földmérési és térkép készítési eszközöket is kifejlesztettek.

Taejo király uralma alatt, a korábbi goryeo-i változat alapján kidolgozták a Cheonsangyeolcha bunya jidot (csillagtérkép). Sejong király uralma alatt elkészítették a kínai Shoushili naptár és az iszlám naptár alapján a Chiljeongsant (a mozgások kiszámítása az ég hét meghatározója alapján). Figyelemre méltó előrelépések születtek az orvostudomány terén is. Összeállították a Hyangyak jipseongbangot (koreai receptek gyűjteménye) és az Uibangyuchit (orvosi receptek bizalmas gyűjteménye).

Taejong és Sejong király alatt dolgozták ki a mozgatható fémbetűs nyomtatási módszereket is, mint a Gyemija és Gabinja, mely lehetővé tette a könyvek sorozatgyártását.


Joseon külkapcsolatai


Joseon baráti viszonyt ápolt a Ming Kínával. A két ország királyi követeket cserélt minden évben, és mozgalmas kulturális és gazdasági kapcsolatot tartott fent. Joseon elfogadta Japán kétoldalú kereskedelmi kérelmét, aláírta a megállapodást a Tsushima klán vezérével, és megnyitotta busani, jinhaei és ulsani kikötőit. Joseon más ázsiai országokkal is kereskedett, pl. Ryukyuval, Sziámmal és Jávával.


A kézművesség fejlődése


Fehér porceláncsésze szilva, bambusz és madár motívumokkal (Joseon, XV. század) A korai Joseon érában készült csésze jellemzően koreai hangulata a bambusz, a szilva és a madarak kifinomult ábrázolásában jelenik meg. (forrás: Koreai Nemzeti Múzeum)
Fehér porceláncsésze
szilva, bambusz és
madár motívumokkal
(Joseon, XV. század)
A korai Joseon érában
készült csésze jellemzően
koreai hangulata a
bambusz, a szilva és
a madarak kifinomult
ábrázolásában jelenik
meg. (forrás: Koreai Nemzeti
Múzeum)

A Joseon-kor legjellemzőbb kézműves terméke a porcelán volt. A szürkéskék mázas szeladont vagy a fehér porcelánt széles körben használták a királyi udvarban és a kormányhivatalokban. A XVI. századra a joseon-i porcelánkészítés elérte csúcspontját. A fehér porcelán jellemzően tiszta, egyszerű formái a Goryeo-korszak hagyományain alapult. A porcelánokat a konfuciánus tudósok arisztokratikus igényeire szabták.


Imjin Waeran (1592-es japán invázió)


A XIV. és a XV. században Joseon jó viszonyban állt Japánnal. Azonban a XVI. században Japán nagyobb részesedést akart a kétoldalú kereskedelemből, de Joseon nem volt hajlandó eleget tenni a kérésnek.

Japán nyugtalanságba sodorta Joseon-t az 1510-ben és az 1555-ben az országban okozott zavargásaival. Japánban Toyotomi Hideyoshi véget vetett a 120 éve tartó hadviselő államok időszakának, és egyesítette az országot.

Azután, 1592-ben nagyjából 200.000 katonai csapattal megszállta Joseon-t azzala céllal, hogy szétzilálja a helyi urak erejét, és megerősítse hatalmát Japánban. A háború 1598-ig tartott.

A megszálló japán csapatoktól Seonjo király fenyegetve érezte magát, ezért a Ming Kína közeli Uijuba vonult vissza, hogy a mingek segítségét kérje. A japán megszállók bevonultak Joseon északi tartományaiba. A koreai milíciák az ország több területén is felvették a harcot a betolakodókkal.

Különösen figyelemre méltó, hogy a Yi Sun-sin admirális vezette koreai haditengerészet sorban aratta győzelmeit a megszállók felett, és megvédte a nemzet éléskamrájának számító Jeolla-do tartományát.

A japán erők kivonultak Koreából, de 1957-ben ismét megszállták Joseon-t. Habár Yi Sun-sin admirálisnak mindössze 13 hadihajója maradt, elsöprő győzelmet aratott a 133 hajóból álló japán flotta felett. A Myeongnyang-szorosban vívott tengeri csata minden idők egyik legnagyobb katonai sikere, és méltó arra, hogy feljegyezzék a tengeri csaták világtörténetébe.

Toyotomi Hideyoshi halálát követően a japán megszállók visszatértek hazájukba. A hét évig tartó háborúban Joseon számos kulturális öröksége, mint a Bulguksa templom, 206 elpusztult. A japánok temérdek könyvet, nyomtatási kelléket és műkincset vittek magukkal.

A hadizsákmányoknak köszönhetően Japán képessé vált arra, hogy továbbfejlessze országa tudományát és művészetét. A betolakodó csapatok által elrabolt porcelánkészítők segítségével Japán a saját porcelánkultúráját is megalkothatta.


A lakossági kultúra fejlesztése


A kései Joseon érában a kereskedelem és az ipar gyors fejlődének indult. A gyermekek számára lehetőség nyílt arra, hogy a helyi magániskolákban tanulhassanak. A nép életminőségének javulása meghozta a kedvet a különböző szórakozási lehetőségekhez is. Amíg az irodalmi műveket kínaiul adták ki, addig széles körben terjesztették a könnyen érthető hangullal írt történeteket. Megalkották a pansorit (zenés, történetmesélő műfaj) és a maszkos táncot. A történeteket megéneklő pansori különösen népszerűvé vált.

A pansori nagyszerű kikapcsolódást nyújtott, és fő kulturális elemmé vált a munkásosztály körében. A bohóc figura hozzáadhatott, vagy éppen kihagyhatott szálakat a történetből az előadás során, és a közönség is részt vehetett chuimsae felkiáltással, vagy a sorok ismétlésével.

A XIX. század végén Sin Jae-hyo összeállította a pansori saseolt (történetek) az öt legnépszerűbb énekből, köztük a Chunhyanggával (Chunhyang éneke), a Simcheonggával (Sim Cheong éneke) és a Heungbogával (Heungbo éneke). A maszkos előadások, mint a tal nori és asandae nori is igen népszerűek voltak.

Sandae Nori Tradicionális színpadi előadásmód, a maszkos színészek és színésznők mókáznak, táncolnak és énekelnek.
Sandae Nori
Tradicionális színpadi előadásmód, a maszkos színészek és színésznők mókáznak, táncolnak és énekelnek.

szöveg és képek forrása: Tények Koreáról (2016, Kiadó: A Koreai Kulturális és Információs Szolgálat)